Tragikus sorsok a barokk kastélyban
A Nagytétényi Kastély (Száraz – Rudnyanszky kastély) helyén már a 2. században egy római gazdálkodó
háza állt, „Campona” katonai tábor mellett. A 13. században a Tétény nemzetség épített gótikus várat ezen a
területen, majd a 15. században Hédervári Lőrinc nádor birtokolta az ingatlant. A török hódoltság idején a
tétényi udvarházba török tisztek költöztek. Ezután a császár törökverő katonájának, Buchingen Ferencnek
adományozta Tétényt, aki eladta a romos falut Száraz Györgynek. A földesúr német telepeseket hozatott a
faluba, és 1720 körül a maradvány épület helyén elkezdte kiépíteni a barokk kastély elődjét. Az átok ettől
kezdve üldözte a kastély tulajdonosait.
A váratlanul elhunyt Száraz György felesége egy ideig még irányította a birtokot, majd egyetlen fia
elmebaja miatt, Júlia lányára és annak férjére, Rudnyánszky Józsefre szállt az örökség. Rudnyánszky erős
kézzel irányította az uradalmat, jobbágyai fel is lázadtak ellene.
A kastély építését és a Dunáig lefutó szép park kialakítását azonban következetesen végig vitte, ebben az
sem akadályozta meg, hogy anyósával haragban állt, ráadásul velük élt az özvegy ön- és közveszélyes őrült
fia, aki mindennapos fenyegetést jelentett a 16 gyerekes családra. Rudnyánszky szélütést kapott, tíz évig
cselekvésképtelenül élt, fiai pedig szórták a pénzt, és a vagyon megszerzése érdekében édesanyjukat is
beszámíthatatlannak akarták nyilvánítani. A pert elvesztették.
Száraz Julianna a halála előtt három részre osztotta a nagytétényi kastélyt. A főépületrészt Szentgyörgyi
Horváth Zsigmond udvari tanácsos kapta, aki Julianna ügyvédjeként is dolgozott. A tanácsos a
szabadkőműves páholy tagjaként állítólag a kastély egyik termét alakította át a találkozókra. Fiával haragban
állt, aki a császártól megkapta Hugonna falut, és grófi rangra emelkedett, így a nevüket Huggonnaira
változtatta. (Zsigmond unokája Huggonnai Vilma (1847) az első magyar orvosnő, a kastélyban született és
nevelkedett.) A kastély oldalszárnyait oldalági rokonok örökölték.
Hugonnai eladósodott a nagytétényi sertéshizlalda főrészvényese felé, így a kastély kétharmada a Lőwy
családhoz került. Lőwy fia elvesztette vagyonát, és ideggyógyintézetbe került, ráadásul a családból többen a
nyilasuralom áldozatai lettek.
A kastély 1904-ben leégett és a 2. világháborúban súlyosan károsodott. Állami tulajdonba került, az első
kiállítás 1948-ban nyílt meg. A nyolcvanas évek végén bezárták, 1997-ben felújították és 2000-től újból
látogatható volt, az ott berendezett bútorkiállítás. 2018-ban azonban ismét bezárt, és azóta sem nyitott ki.
Forrás: Dindi István: Történetek Nagytétény múltjából, muzeumcafe.hu és Budafok-Tétény 22