Dr. Túry Dániel ügyvéd mondja el, milyen következményekkel jár, ha otthagyjuk a baleset helyszínét
A magyar büntetőjog egyértelmű kötelezettséget ír elő a baleseti helyzetekben: aki nem áll meg, nem győződik meg a sérültekről és nem nyújt segítséget, akár szabadságvesztéssel is számolhat. A Btk. különbséget tesz a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztása között, de mindkettő súlyos jogkövetkezményekkel
járhat. Cserbenhagyást követ el az a járművezető, aki a közlekedési baleset helyszínén nem áll meg, illetve anélkül távozik, hogy meggyőződne arról, történt-e sérülés vagy van-e közvetlen veszélyben lévő személy. Ez bűncselekmény és akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Amennyiben a balesetben valaki megsérül, vagy az élete, testi épsége közvetlen veszélybe kerül, és az elkövető nem nyújt tőle elvárható segítséget, már a segítségnyújtás elmulasztásáról beszélünk. Ennek alapesete két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, minősített esetben pedig akár három–öt év börtön is kiszabható. Ilyenkor felelősségre vonható az utas, sőt akár egy járókelő is. A baleseti helyzetben tanúsított közöny tehát nem pusztán erkölcsi kérdés.
Gyakran hangzik el mentségként, hogy az érintett külföldi volt, nem beszélte a nyelvet, pánikba esett, vagy éppen gyermek ült vele az autóban. Ez nem mentesít a felelősség alól. A segítségnyújtás nem kizárólag telefonálást jelent. Elvárható a helyszínen maradás, mások megállításának megkísérlése, kézzel való jelzés, vagy bármi, ami hozzájárul a segítség megérkezéséhez. A „nem tudtam telefonálni” ritkán fogadható el, ha más módon lett volna lehetőség segítséget kérni.
Gyakori érv az is, hogy az érintett pánikba esett. A büntetőjog elismeri, hogy extrém lelkiállapotok csökkenthetik a beszámíthatóságot, de a puszta megijedés általában nem zárja ki a büntetőjogi felelősséget. A bíróság egyedileg vizsgálja, hogy a pánik alkalmatlanná tette-e az érdemi intézkedést.
A mindennapi stressz, sokk vagy félelem nem elegendő ok. Ha az autóban gyermek utazik, és a szülő nem akar félreállni a jog ilyenkor két kötelezettséget ütköztet: a segítségnyújtásét, és a rábízott személy testi épségének védelmét. Elfogadható, ha valaki nem a veszélyes útszakaszon áll meg, hanem biztonságos helyen, és onnan értesíti a hatóságokat. Az nem fogadható el, ha intézkedés nélkül továbbhajt, arra hivatkozva, hogy gyermek volt vele. Összességében a bíróság mindig az adott helyzet összes körülményét vizsgálja.