100 éves Budafok-Tétény

A centenáriumhoz egész évben számos esemény és program kapcsolódik

A kerület legfontosabb eseményei, így a Budafoki Tavaszi Fesztivál, a Kerület Napja rendezvény, a Borfesztivál, a Pincejáratok, helytörténeti előadások, kiállítások, színházi estek, koncertek a centenárium jegyében zajlanak majd, amelyekről a https://budafok100.budafokteteny.hu oldalon lehet tájékozódni.

Várostörténet dióhéjban:

A rómaiak már telepítettek szőlőt Promontor (latinul hegyfok, sziklaszirt) lankáira. Promontor 1689-ben került Savoyai Jenő herceghez, aki sváb, szőlőművelő családokat telepített a birtokára. Kastélya az idők folyamán megsemmisült, egykori főbejárata a mai „Oroszlános udvar” kapuzata, amelyen a pajzsot tartó Savoyai oroszlánok láthatók. A kastély egyik gazdasági épülete megmaradt, a Savoyai Jenő tér jobb oldalán zárja a teret.

1739-re Promontor zsellérközség lett, kialakult a Péter-Pál utca, és 1743-ban a pestisjárványt követően megépült a kis barokk kápolna. Mária Terézia uralkodása idején újabb betelepítési hullámban érkeztek sváb családok Promontorra, amely a szőlőművelésnek és kőfejtésnek köszönhetően jól fejlődött. A Szent Lipót-templom a királynő támogatásával épült meg. Az 1850-es években Klauzál Gábor közreműködésével kiépült Budatétény, amely eleinte Tétény ófalu szőlőhegye volt (Kistétény néven). 1873-ban levált Tétényről, amely akkor kapta a Nagytétény nevet. A virágzó szőlőkultúrának a filoxéra-járvány vetett véget az 1880-as évek végén. Ugyanakkor a mészkőbányászat miatt kialakult, több mint 100 km hosszú, jó hőmérsékletű pincerendszer, és a főváros közelsége vonzotta a borászatokat és pezsgőgyártókat. 1882-ben jött létre a Törley Pezsgőgyár, 1886-ban pedig a Francois Pezsgőgyár. 1880-tól nagy fejlődésnek indult a Haggenmacher sörgyár is. A Törley-kastélyt az 1890-es évek legvégén kezdték építeni Ray Rezső Vilmos tervei alapján.
A vasútvonalak megépülése a 19. század végén tovább gyorsította a fejlődést. Létrejött a Vízmű Társulás, megkezdődött a villanyvilágítás kiépítése. 1886-ban a település felvette a Budafok nevet, amelyet 1893-ban nagyközséggé nyilvánítottak. 1899-ben Budafokig, 1909-ben már Nagytétényig járt a HÉV. Ezekben az években alakult ki a Baross Gábor-telep. 1905-ben már 302 borkereskedő működött Budafokon. 1901-ben Magyar Királyi Pincemesteri Tanfolyam néven borászati iskolát alapítottak. Az ipar töretlenül fejlődött ekkoriban már zománcgyár, gyufagyár, csiszológyár, szeszélesztőgyár, nyomdafestékgyár, papírgyár működött a településen.

1926-ban várossá nyilvánították Budafokot. A korábbi Brázay-féle sósborszeszgyár épületéből kialakított új Városházán, 1929-ben letette esküjét a város első polgármestere Záborszky Nándor.
Budafokot, Budatétényt és Nagytétényt az 1950. január 1-jén létrejött Nagy-Budapest keretében csatolták a fővároshoz, megalapítva a XXII. kerületet.
A II. világháborút követően a vállalkozásokat, borpincéket államosították. Az 1980-as évek második felétől jelentek meg újra magán borászati vállalkozások a Budafoki pincékben.

Felhívás!

Tisztelt Rózsavölgyi lakótársaim! Szeretnék egy helytörténeti anyagot összegyűjteni Rózsavölgy múltjából, ezért arra kérem Önöket, hogy osszák meg velem a még fellelhető fényképeket, leveleket, családi történeteket és bármilyen más emléket. Kérem, ha tudnak segítsenek és  keressenek a 06 30 982-0723 –as telefonszámon vagy a juraslaszlo15@gmail.com e-mail címen.