A demencia kapcsán sokan az Alzheimer-kórra gondolnak, mint az időskori szellemi leépülés okára. A demens emberek agyában bizonyos területeken az idegsejtek károsodnak, elhalnak, vagy megszűnik köztük a kapcsolat. A demencia gyakran társul pszichiátriai betegségekhez, illetve szervi problémákhoz. Van azonban olyan, hogy a demenciaszerű tünetek jelentkezésekor még átmeneti romlásról van csak szó, ami visszafordítható.
A demens betegekre jellemző az emlékezőképesség, a beszédkészség, és az ítélőképesség romlása, a tájékozódási nehézség térben és időben, illetve megváltozik a személyiség, és az önkontroll
fokozatosan leépül. A demens emberben nehéz tudatosítani a belátása korlátozottságát, képtelenné válik a képességei hanyatlásának felismerésére, a helyzet reális értékelésére. Így a mindennapi teendők ellátása is gondot jelenthet. Sajnos édesapám kapcsán én is közelről megtapasztaltam azt, hogy milyen nehéz a mindennapi higiénia biztosítása egy tiltakozó, de jó fizikai állapotú ember esetében, illetve mennyire kell vigyázni arra, hogy ne tudjon kimenni a lakásból és eltévedni.
Mivel a demencia együtt jár a betegségtudat hiányával, a demens embert sokszor nehéz rávenni az orvosi vizsgálatra. Próbáljuk empatikusan segíteni, és az utasításokat elkerülni. Fontos a nyugalom megőrzése és az elfogadás, hogy megváltozhat a családtagunk személyisége. Sajnos mi is kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nem észleljük magunkon a hanyatlás jeleit. Jelzés lehet a memória-, a koncentráció- és a problémamegoldó képesség csökkenése, ha az életrutinunkban zavar keletkezik.
Ha gyanakszunk, orvossal konzultáljunk és tervezzünk a családi, pénzügyi ügyeinket illetően a jövőre vonatkozóan.